Kemény volt a kötelező, Tahitótfalu - Szob 2-0 (0-0)

Kemény volt a kötelező

Hétvégi soros ellenfelünk Szob volt, hazai pályán. Feladatunk ezúttal sem volt könnyű. Hiszen a lehetséges győzelem mondhatni, hogy kötelező volt, és mint tudjuk ezek a legnehezebbek. Mert az ősszel nagyarányú (8-2) győzelmet arattunk idegenben. A találkozó előtt csak egy valami volt biztos, még pedig a mindig lelkes és hűséges „B-közép” jelenléte.
A mérkőzés kezdetétől érződött, ez a Szob is sokat változott legutóbbi találkozásunk óta. Szervezettebbek és gyorsabbak is lettek. Tehát ez sem könnyítette meg a helyzetünket. Az első percektől kezdve nagy volt a nyomás mind a két kapu előtt. A miénket sok esetben Kugi bravúrjainak köszönhetően maradt érintetlen. Hasonló helyzet persze a vendég kapu előtt is adódott, de gól ott sem született. Ez a fajta eredménytelen labdázgatás egészen a félidő lefújásáig tartott (0-0).
A szünetben egy kapus csere történt Kugi helyére Riki állt be.
A második játék részt onnan folytattuk, ahol abbahagytuk. Helyzetek egymás után, de gól sehol. Pedig ebben a kiélezett helyzetben most még az is ellenünk dolgozott. Teltek múltak a percek és a helyzetek, majd egyszer csak egy okos emelés után Zsolti talált a kapu és ezzel megszerezte a vezető találatot is (1-0). Szokták mondani: „ Addig üsd a vasat amíg meleg!”, nos mi is így folytattuk. Hiszen egy újabb remekbe szabott beadást követően ismét csak Zsolti neve került fel az eredményjelzőre (2-0). Aki ezzel meg szerezte önmaga és csapata második gólját. A véghajrában még volt egy teljesen jogosan megítélt bűntető, amit azonban Mák Bence nem váltott gólra. Így maradt a végeredmény: Tahitótfalu – Szob 2-0.

BMW

Újra helyes úton, Kerepes - tahitótfalu 1-1 (1-1)

Újra helyes úton

A múlt hétvégén Kerepes ellen mindenképpen pontot vagy pontokat kellett szereznünk. A feladat nem tűnt könnyűnek, mert mindezt idegenben kellett véghez vinni. Az oda út nem a már megszokott váci révvel történt. Hanem ezúttal pesten keresztül, így mindenkinek lehetősége nyílt egy kicsit jobban megismerni fővárosunkat kisebb kerülök által. Azért, így is sikerült mindenkinek időben megérkeznie, még a kezdés előtt.
Miután sebesen átöltöztünk és megkaptuk a taktikai utasításokat, mentünk melegíteni. A találkozó első percétől kezdve végre régi önmagunkra emlékeztető játékot produkáltunk nem úgy mint egy meg két hete. Most valóban járattuk a labdát, forgattuk az oldalakat aminek hamar meg is lett az eredménye. Sorra alakítottuk ki a helyzeteinket, a szélről beívelt labdákból kerültünk a kapu elé. Majd egy Robi által beemelt labdából Dani került helyzetbe, amiből meg szerezte a vezetőgólunkat (0-1). Ám sokáig nem örülhettünk a gólnak, mert sajnos egy kerepesi begurítás után, Janó szerencsétlenül ért a labdába. A játékszer a mi kapunkban kötött ki (1-1). A félidei sípszóig semmi nem változott.
A szünetben nem cseréltünk, lehetőségünk volt rá hiszen most nem 12 hanem 15 utaztunk, mindezt úgy hogy Abaházi betegsége miatt nem jöhetett velünk. Neki innen kívánunk jobbulást.
A második rész onnan folytattuk ahol az elsőt abba hagytuk. Helyzeteket a alakítottunk ki ugyan csak azokat nem sikerült értékesíteni. A hogy közeledett a vége úgy fogyott az erőnk, ám ezen még cserékkel sikerült egy picit változtatni. Bár már látszott, hogy fizikálisan a csapat jó része elfáradt, a kapuban Riki még mindig friss volt. Nem egyszer ő mentett meg minket attól, hogy a döntetlen az döntetlen is maradjon.
Az eredménnyel kapcsolatosan Norbi mondta a nagy igazságot: „Ez, így most senkinek sem jó, kivéve Aszódot.”.
A végeredmény Kerepes Tahitótfalu 1-1 (1-1)
BMW

Melegítés itt is...
...ott is.

Igazoltatás.
Van amit nem lehet kihagyni.
A hétvége bírái.
Tótfalu!

Támadás az első percekben.
Egy remekbe szabadott beívelés.
Raul firkál.
Szoros emberfogás.
Robi a földön, jár a szabadrúgás.
Rubo indul, Raul indit.

Bence tőr befelé.
Rubo labdájára lecsapott a szemfüles védő.
Rault két ember sem tudta megállítani.
Bencére négyen figyeltek.
Janó, jókor jó helyen.

Talán áthámozta magát.
Zs megelöző szerelése.
Bumm a fejbe.
Hátul stabilan.
Egy ember elfektetve, fel támadunk.

Robi repül magasan.
Dani a gól után.
Riki védése, egy a sok közül.
Nagy total.
Hárman párban.

Egy újabb védés.
Túl erő.
Kicsit beszorítva.
Csak lesz valami, vagy nem.?
Felpassz.

Nyolc védő a három támadóra.
Hasonló mint fentebb, csak a helyzet fordított.
Kettő az egyen.
Kiszorítva.

Sajnálatos első Isaszeg -Tahitótfalu 2-1 (1-0)

Sajnálatos első

Múlt hétvégén idegenben csapatunk össze az isaszegi fiatalokkal. Már a helyszín megtalálása is kisebb nehézségekbe ütközött, többször is más irányba kalauzoltak a helyi lakosok. Végül is, csak megtaláltuk a helyszínt. A pálya csendesen megbújt a fák között távol a falu zajától.
A mérkőzés ugyanolyan lendületesen kezdődött, akárcsak a fóti mérkőzés, azzal a lényeges különbséggel, hogy most nem sikerült az ellenfélre erőltetni az akaratunkat. Sokszor nem is találtuk rajta a fogást, ha meg igen akkor a középpályán felejtettünk elvédekezni. Ennek az lett az eredménye, hogy ugyan helyzeteket kialakítottunk, de azokat gólra már nem sikerült váltani. Nem úgy az ellenfélnek, aki egy ajándékba kapott labdát vágott a kapu jobb felső sarkába (1-0), nem sokkal az első játékrész vége előtt. Ez minket eléggé meglepett, nem volt mit tenni, folytatni kellett a rohamozást, ám ez a szünetig eredménytelen volt.
A pihenő után, ha a pályán nem is a lelátón mindenképpen forrtak az indulatok. A pálya közben átalakult casinová, mert a bíró úgy osztogatta a lapokat, mint egy szabadnapos klupié. Hiszen tőlünk egy míg a hazai csapattól két embert is kiállított a lefújásig A második játékrész derekán egy részünkre megítélt büntető után sem változott az eredményjelzőn lévő kiírás. Raul hagyta ki. Ezután már valóban csak mi támadtunk. Egy hirtelen előre vágott labdát levéve Lóri célzott majd talált a kapu, olyan jó 20-25 méterről. Úgy tűnt a döntetlen még meg lehet, vagy akár még a győzelem is. De ekkor már nagyon közeljártunk a végéhez és egy buta szabálytalanság után megítélt szabadrúgás mindent meg változtatott (2-1). A lefújásig még mi támadtunk ám ezek egyikéből sem sikerült egyenlíteni.
Tehát a végeredmény Isaszeg – Tahitótfalu 2-1.
BMW

Készülődés
A bírák.
Tótfalu
Kapitányi választás
Elkezdtük.
Minden labdáért meg kellett harcolni.
Bence tört befelé.

Aba kapja a passzt.

Raul firkál.
ZS a földön.
Ketten egy ellen.
Norbi keresi a többieket.
Az ominozus gól után.

Norbi is kapott.
Azért minket sem kellet félteni.
Nagydobás.
Amiből közelebb kerültünk a kapuhoz.
Kinek adjam?

Az a 11-es.
Egy lap a sok közül.
Na ez bezzeg kivédte Riki.
Sőt még ezt is.

Aba ívelt.

Lóri bombája a kapuban robbant.
Rubó védekezik.
Fair play díjas megmozdulás.
Ebből lett a szabadrúgás.
Na tehát így volt.

Megtört a jég és a 3 pont is meg van. Tahitótfalu - Fót 3-0 (3-0)

Az őszi szezon egyetlen vereségét Fót-tól szenvedtük el, most eljött a revans ideje. Az előjek nem voltak éppen valami biztatóak, mert mát lassan elfogyunk, bár megjegyzem két cserénk azért még így is volt.
Az első félidőt meglehetősen nagy vehemenciával kezdtünk. Hamar meg is lett az eredménye Korai gólunk megnyugtatott minket, amit Raul jegyzett (1-0). Ettől kezdve csak még nagyobb lendülettel rohamoztunk, hátul pedig tisztáztunk. Az ellenfelünk már ekkor átállt a híres rúgd előre fuss utána taktikára. Erre nekünk csak egy újabb frappáns góllal sikerült válaszolni ismét csak Raul közre működésével (2-0). Majd további labdázgattunk, míg nem végül még az első játékrész vége előtt Raul újabb zseniális megmozdulása után, berúgta a hosszúba, alakult ki a 3-0.
A pihenő után túlságosan is ráültünk az eredményre.. Ez kívülről is nagyon meglátszott, amiért egyre több kritika ért minket a kispadról, de ez sem hatott ösztönzőleg. A végére egy sérülés borzolta a kedélyeket, Aba húzódott meg.
A végeredmény Tahitótfalu – Fót 3-0.

BMW

3 pontot ért a 10 gól, Vácrátót - Tahitótfalu 0-10 (0-3)

A hétvégén a rátóti legényekkel csaptunk össze, idegenben. Mint eddig is, most is csak a három pont lehetett a cél. A csapatból ezúttal is voltak hiányzók, Aba, Robi és Janó. Azért így is boldogulnunk kellett, hiszen minden győzelem fontos, de a kötelező a legnehezebb.
A kezdéshez az alábbi csapattal álltunk fel: Riki – Ádám, BMW, Attila, Spigi – Bence, Norbi, Raul, Dani, - Rubo, Zsolti; csere: Ala. Az ellenfél már az első perctől kezdve feláált védelemmel játszott ellenünk. Talán így a legnehezebb játszani, ha mindent csak ész nélkül kivágnak a kapu előteréből. Emiatt minden egyes támadást a nulláról kellet felépíteni, ez sokáig nem sikerült. Úgy a félidő derekát megtört a jég, vagy pontosabban a hazai csapat védelme. Sorrendiség nélkül Zsolti, Norbi, Rubo talált a kapuba, a félidőben már 3-0-ra vezettünk.
A szünet után már csak a gólarány javítása volt a cél. Ennek igyekeztünk is eleget tenni, még hét gólt termeltünk. Minden gól maga volt az álom egyenként és külön-külön is megállták volna a helyüket egy gól szépség versenyen. Ám ezúttal csak a gólok mennyisége számított.
Így alakult ki a már-már fölényes végeredmény Vácrátót – Tahitótfalu 0-10 (0-3).
BMW

Heten, mint a gonoszok Tahitótfalu - Pomáz 7-1(3-0)

Meccs előtti passzolgatás
Bemelegítés
Igazolás még a kezdés előtt.

Akkor mehet, ugye?
Szorosan az ember mögött.
Megyünk fel!
A hétvégi partjező.

Ritka pillanat Raul fejel.

Nehéz passzolni, ha köben hátulról zavarnak.
Attila indul meg.
Majd megint, csak ő fekszik a földön.
Bár vezettünk, a mester mégis gond terhelt volt.
Bence igyekszik hátra.

Lóri tartja bent a labdát.
Norbi dob egy nagyot.
Attila indit.
Aba lővése mellé ment.
Felállunk még a kirúgás előtt.

Norbi szerel(ne).
Jönne a beadás.
Minden szem a labdára szegeződik.
Egy okos passz.
Szabadrúgás és a sorfal.

Raul füz be néhány embert.
Ala inkább a levegőt találta el.
Bence lővése a kapu felé tart.
Robi keresi a társakat.
Kisebb fajta tanácstalanság.

Zsoltiból is faragtak egy darabot.
Norbi inditása.
Bence 1 az 1-ben
Négyen a kapu előtt.
A győztes csapat az öltözőben.

Újabb fontos győzelem Verőce - Tahitótfalu 4-5 (2-1)

E hétvégi ellenfelünk az eddig mumusnak számító verőcei ifi csapat volt. A cél természetesen ez alkalommal is csak a 3 pont megszerzése volt, ez ugyan is elengedhetetlen, ha továbbra is versenyben akarunk maradni a bajnoki címért folyó küzdelemben. Mint minden eddigi mérkőzésen most is kaptunk 2 játékost a felnőtt együttes fiataljaiból, ám most nem Attila és Feri játszottak nálunk, hanem Zsolti és András.
A sok sérült távollétében még mindig nem állhatunk fel a legideálisabb csapattal. A kezdő tizenegy tehát így nézett ki: Kugi – Raffai, Norbi, András, BMW – Lóri, Robi, Aba, Zsolti – Raul, Rubó, csere: Aladics.
A meccs már rögtön az első néhány percben érdekes fordulatot vett, hiszen a hazai csapat ekkor vezetést szerzett igen csak szerencsés körülmények között. Mert a labda éppen hogy csak elsiklott Kugi ujjhegyén (1-0). Mi nem adtuk fel, nem egy olyan csapat, amelyik egy korai bekapott gól után már megy is az ötözőbe és csomagol. Nem, mi az a fajta csapat vagyunk, amelyik folytatja a támadást még nagyobb lendülettel. Ennek hamar meg is lett az eredménye, parádés passzok után Zsoltihoz került a labda, aki higgadtan gurította el a kapus mellett (1-1).Már közeledett a félidő végét jelző sípszó, amikor ellenfelünk ismét magához ragadta a vezetést - megjegyzem igen csak les gyanús helyzetben – (2-1).
A szünet után mintha egy teljesen más csapat jött volna ki a vendégöltözőből, mert végre a támadásaink nemcsak mutatósak, de végre eredményesek is voltak. Előbb Robi egyenlített egy okos megoldással (2-2). Majd hamarjában a vezetést is megszereztük Raul varázslatos mozdulata után esett góljával (2-3). Evés közben jön meg az ember étvágya, nos a miénk is egyre jobban nőtt. Meg se álltunk míg egy újabb gólt be nem lőttünk a hazai gárda kapujába. A felelős ezúttal is Raul volt aki könnyedén rakta a játékszert a helyére (2-4). Hosszú percek voltak még hátra találkozóból, mikor Aba úgy döntött egy maga indul neki a verőcei védelemnek. Csel sorozata végén egy jól helyezett lövéssel tette még magabiztosabbá vezetésünket (2-5). Ám Abaházi a lövést követően összeroskadt a földön, na nem örömében, hanem mert olyan erővel rúgták meg a lábát. A hátra lévő 3 percre Aladics állt be a helyére. Ezalatt a pár perc alatt drámai módon zuhant a védekezésünk, így nem is csoda, hogy két újabb kapott góllal módosult az eredmény (4-5), mely a lefújásig már nem változott.
Tehát a végeredmény Verőce – Tahitótfalu: 4-5.

BMW

A hétvégi játék vezető.
Igazoltatás és közben nyújtás.
Bevonulunk.
Tótfalu!
Sporttársi kézfogó.
Bírói köszöntő.
András felszabadít.
Robi-féle keresztlabda.
Az a bizonyos gól.
Majd a középkezdés.

Lóri dob be.
Na ebből nem lett gól.
Raul kapja a labdát.
Aba először a földön.
Gól!!!

Na ebből sem lett semmi.
Tanácstalanság.
Kugi irányit.
Aba szerel.
Itt már 2-1.

Norbi nem lőtt gólt.
Mi történhetett?
Norbi forgatja az oldalt.
Aba is ugyan ezt teszi.
Lövés előtt.

Kicsiben oldottuk meg.
Zsolti-féle gyors vonat.
Raul és a labda.
Robi a földön.
Újabb gól.

Határozott a partjelző, ez bizony les.
Még egy gól.
Határozott belépő.
Hazai gól.
Kugi keresi a társakat labdával.

Megelőző szerelés.
Legurított labda.
Aba győztes gólja.
Majd a sérűlés.
Norbi és BMW segítő keze.

Raul és a kötény keresés.
3-5.
Szabadrúgás után.
Kirúgás.
András belépője és eredménye.

Lappal járt.

Majd a csattanó 4-5.

Győztünk.